„Tegnapelőtt titokban, időboltot nyitottam”, avagy – „Hol lakik az idő?” Utazás az évszakok, hónapok, napok szárnyán…

               A tél sok jellemző jegyét megismerhetjük az elmúlt napokban. Volt havazás, hideg és fagy, de ezen kívül egy csomó dologról ismerhettük még fel, hogy januárt mutat a naptár.

               Kiemelt szempont volt a témák komplex feldolgozása, az élménypedagógia, a sokoldalú megtapasztaltatás. Számos lehetőség adódott a hét folyamán, arra, hogy minél több csatornán, minél több érzékszervükkel dolgozzuk fel az idő témájához kapcsolódó ismereteket.

              Beszéltünk az otthon megélt karácsonyi és szilveszteri ünnepekről, illetve az újévi

szokásokról és jelképekről (lencse, lóhere, malac, patkó, kéményseprő), az évszakokról és azok jellemzőiről, a 12 hónapról és természetesen a hét napjairól is. Minden nap megbeszéltük, milyen év, hónap és nap van, illetve miről nevezetes. Házi feladatként kapták a gyerekek, hogy megkérdezzék otthon ki milyen hónapban született és meséljenek a születésük körülményeiről.

             Felfedező séták során a téli természet jellemző színeinek, formáinak megfigyelése, megbeszélése mellett, az ok-okozati összefüggések megfogalmazásával vizsgáltuk a lombhullató és örökzöld fákat, a füstölő kéményeket, a felhőket az égen, a hőmérséklet és öltözködés alakulását, a hideg hatását a talajra, a vízre a madarak és emberek életére. A séta után a gyermekek szívesen örökítették meg élményeiket, sokat rajzoltak, vagy bármi más módon alkottak (évszaktündérek rajzolása mese alapján, a legszebb karácsonyi gömb az otthoni karácsonyfán). Kihasználva a csodás havas téli napokat nemcsak sétáltunk az óvoda környékén, hanem játszottunk a friss és ropogó hóban a templomkertben, illetve szánkózni is voltunk a Bókay gödörbe.

            A matematikai tartalmú feladatoknál minél többféle módon tapasztalva gyakorolták a bal és jobb irányokat, a sor és oszlop fogalmát, a pár, a forma és anyagállandóság megfigyelését /különböző formákban vizet fagyasztottunk, megfigyelve a mennyiség és a forma változását/. Számoltunk és sorbarendeztük a hónapokat és napokat. Válogattuk és csoportosítottuk az évszakokhoz tartozó jellemző képeket (időjárás, jellemző ruhadarabok, kedvenc időtöltés és elfoglaltságok…) gyakorolva a tő és sorszámneveket is. A számosság megállapításával minden formában foglalkoztunk (feladatokban, mozgásban, alkotó tevékenységekben és az adódó párbeszédek során).

           Versek (Csanádi Imre: Hónapsoroló”, Balla Piroska: Köszöntő mondóka”, „Hétfőn heverünk”) mesék (Mese a négy évszakról, Rákosi Viktor: A kéményseprő és a pékinas) irányított és szabad játékok ( társasjátékoztak, építettek legóból iglut és várat, számokat, városi vasúti hálózatot, babakonyhába finom meleg teát főztek és kínáltak), megfigyelések, beszélgetések: mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy bővüljenek a gyerekek ismeretei az év, évszakok hónapok, napok témakörében.

           A munkára nevelés is kiemelten jelen volt a mindennapokban. A nagy és vastag téli ruhák hamar megtöltötték a gyermeki szekrényeket, így fontos volt új szabályok bevezetésére az átláthatóság és praktikusság, a rend érdekében, amit folyamatosan nyomon követtünk és számon is kértünk.  A héten vezettük be a naposi szolgálatot, amit a gyerekek nagy lelkesedéssel fogadtak és végeztek. A mindennapi feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen eszköz a saját ceruza tartó rendben tartása, a jól kihegyezett ceruzák, amely szintén a gyerekek egyéni feladata volt.  A saját mappák rendezésére is kiemelten figyeltünk a héten.

           A projekt gyakorlati megvalósítása megerősített bennünket, hogy egy olyan témát dolgoztunk fel, amely felkeltette a gyermekekben rejtőző kíváncsiságot, csodálkozást, és kiváló lehetőséget jelentett az önkifejezésre, önmegvalósításra és az örömteli együttlétre is.

A játék, munka, tanulás ötvöződött a gyermekek tevékenységeiben melyről tanúskodjanak a télbe fordult világ KÉPEI:

1 2 3 ►