„Milyen vagyok Istenem? – Ez vagyok én!” projekthét a Liliom csoportban

              A heti projektünk „Milyen vagyok Istenem? – Ez vagyok én!” nagyon tartalmasnak és izgalmasnak bizonyult, amely keretében nagyon sok ismeretekkel gazdagodtak a gyerekek és fejlődtek különböző képességeik (megfigyelőképességük, figyelmük, memóriájuk, alak-, forma-szín-, méretészlelésük, emlékezetük, problémamegoldó képességük, kérdezés kultúrájuk, mozgásuk, grafomotorikájuk, együttműködésük, oldaliságuk, testtudatuk, beszédértésük, kommunikációjuk, feladattudatuk, felelősségtudatuk …). Az emberi test egy lenyűgöző témát jelentett, amely arra ösztönözte a gyerekeket, hogy többet megtudjanak önmagukról és környezetükről.

             A tükörben nemcsak az egész testüket, de az arcuk részeit is jól megfigyelhették a gyerekek. Megnevezték a testrészeket tükör előtt, majd magukon és egymáson, illetve megbeszéltük a különböző testrészek funkcióit is. Megfigyeltük miben vagyunk azonosak (testrészek, arc részletei) és miben különbözünk egymástól (fiúk, lányok, magasság, testforma, arcforma, hajszín, hajhossz, szemszín, orrforma, homlok…). Készítettünk egész alakos képeket és arcképeket is, amit utána megnéztünk és megbeszéltünk.  Megmértük a magasságukat és a súlyukat is. Összefoglaltuk, hogy mindaz, amit látunk, azok a külső és megkülönböztető tulajdonságok és gyakorlati példákon keresztül szemléltettük mit jelent a „belső tulajdonság” fogalma (kedves, vidám, mosolygós, segítőkész, figyelmes, érdeklődő, kíváncsi, türelmes, érzékeny, őszinte …). Megtapasztalhatták, hogy milyen sokféleképpen ismerhetik fel egymást (látás, hallas, tapintás, körülírás – Kire gondoltam…). Nemcsak körbe rajzoltak egymást nagyméretű papíron, hanem kockákból ki is rakták a test körvanalát.  Könnyen megtanulták Bartos Erika „Tükör” című versét és örömmel hallgatták Andrássy Réka „A fiúk és a lányok” című versét.

              Minden lehetséges időt kihasználtunk a matematikai tartalmak gyakorlására: számláltunk a 7-es számkörben mindent, csoportosítottunk, válogattunk megadott szempontok alapján, sorba rendeztünk (kisebb-nagyobb, vastagabb-vékonyabb, magasabb-alacsonyabb, szélesebb-keskenyebb, kövérebb-soványabb, páros-páratlan) számosságot állapítottunk meg, gyakoroltuk a különböző irányokat (jobb-bal, előre-hatra, felfele és lefele…). Az irányok térbeli gyakorlása mellett nagy hangsúlyt fektettünk a síkban való tájékozódásra is. Ugyancsak napi játékos feladatként kezeltük a grafomotoros feladatokat (frizura készítése vékony vonalközben való vágásgyakorlással, nyaklánc készítése 4 különböző színű gyöngy sorrendi ismétlődésével) és az anyanyelvi játékokat (képek olvasása oszlop és sor szerint, beszélgetések a kép alapján, Gyűjtsünk szavakat…, Hol hallod a hangot?, Szósuttogó…Madárnyelven…Fejezd be! Szólánc…, Mi hiányzik? Melyik a kakukktojás? Keresd a párját!).

               Sokat játszottak (babaszobai játékok, babaruhák mosása, vasalása, babák öltöztetése, finom ételek sütése – főzése, társas játékok: puzzle, különböző kirakók, Ki vagyok én? lett a kedvenc, az elmaradhatatlan és izgalmas legó).  Új és régi mondókákat tanultak és gyakoroltak: Azért varrták a csizmát…, Lementem a pincébe…, Egyedem-begyedem, keszkendőbe…, Mit csinál a kis kezem? Hüvelyk ujjam almafa… Dalos játékokat, körjátékokat is játszottunk: Lánc, lánc, eszterlánc…, Elvesztettem zsebkendőmet…, Mély kútba tekintek…, illetve zenét hallgattak (Bartók Béla: Magyar képek-Medvetánc…).  Nagyon érdekesnek bizonyult az Emberi test című könyv, amit több napon keresztül nézegettünk és a benne lévő érdekességekről beszélgettünk. A héten, szerdán volt a csoportos fotózás, amely kapcsán szintén érdekes és tanulságos beszélgetések alakultak ki (hétköznapi-alkalmi, ünnepi viselet, lányok hajviselete, kopogó cipők és pörgő szoknyák).  A pénteki mászófalas mozgásfoglalkozás mindenkit magával ragadott. Természetesen, mivel rend a lelke mindennek egy napot szenteltünk a környezetünk higiéniájára, mely keretében takarítási napot tartottunk a csoportszobában, a fektetőben, öltözőben és szekrényeiben. A testi higiénia, kiemeltebben mint máskor volt fókuszban (napi, többszöri és rendszeres kézmosás, fogmosás helyes technikájának gyakorlása ebéd után, a fogmosó pohár és kefe napi alapos tisztítása, mosása, kéztörlés helyes alkalmazása, igény szerinti fésülködés a tükör előtt fiúk és lányok esetében is,  a fésű megfelelő használata, a ruházatuk rendezettsége, körmük ápoltsága).

                A témahét konklúziója az, hogy az emberi test egy mesteri csoda, amely újra és újra felfedezésre vár. Azok a gyerekek, akik megértik a testüket, pozitív önképet alakítanak ki, és nagyobb önbizalommal boldogulnak az életben. Tudják, mire képes a testük, és hogy igazi természeti csodák – függetlenül attól, hogy kövérek vagy vékonyak, magasak vagy alacsonyak. Így a gyerekek azt is megtanulták, hogy minden ember más, és hogy ez a sokszínűség mennyire jó dolog.

1 2 3 ►