Az Országház kívül, belül - Parlamenti látogatás a Liliom csoporttal

             Az Országház, vagy más néven a Parlament hazánk legnagyobb és egyik legjellegzetesebb épülete. Az Országgyűlés 1881-ban határozta el, hogy állandó épületet emeltet az ország képviselőinek munkájához. Az 1885 és 1904 között, Steindl Imre tervei alapján épült Országház nemcsak Budapest, hanem Magyarország egyik legfontosabb jelképe is.

             Mindezek tudatában terveztük meg felfedezni az Országházat a Liliom csoportos gyerekekkel március 15-ével kapcsolatos ünnepi megemlékezés keretein belül. Az Országház a tiszteletet parancsoló méreteivel és grandiózus összképével együtt is egy minden részletében finom kidolgozású, párját ritkító összművészeti alkotás, amely már érkezéskor lenyűgözte és csodálkozással töltötte el a gyerekeket.

              A csoport egy közel 45 perces speciális, játékos és kifejezetten az óvodás korosztály tudására és élményvilágára épülő vezetés keretében járták be az Országház legszebb helyiségeit.

              A belépőjegy megváltása után, a Látogatóközpontból induló csoport, kizárólag előzetes biztonsági átvizsgálás után tudott belépni az Országház épületébe, amit nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal fogadtak a gyerekek, ugyanúgy, mint a különleges audioguide eszközöket is, amelyeket mindvégig, az útmutatásoknak megfelelően, nagyon fegyelmezetten és helyesen használtak. A sétán egy szakképzett idegenvezető kísért bennünket végig, akit a fülre akasztható fülhallgatón keresztül jól hallottunk még akkor is, ha esetleg nem közvetlenül mellette álltunk, hanem közelebb sétáltunk egy-egy érdekes látnivalóhoz.

             A Házban található 28 lépcsőház közül a díszesen aranyozott XVII-es városi lépcsőházon keresztül vezetett a séta az épület legreprezentatívabb emeletéig, a főemeletig. A szobrokkal és színes üvegablakokkal szegélyezett, díszfestéssel gazdagon borított városi folyosóról, szép kilátás nyílt a Kossuth térre, a Nemzet Főterére.

             A látogatás az Országház egyik ékkövének tartott helyiségében, a díszlépcsőházban folytatódott. A teret uraló, vörös színű szőnyeggel borított, 96 fokból álló lépcsősor a főbejárattól a kupolacsarnokig vezetett. A főlépcsőház mennyezetén Lotz Károly festőművész két nagyobb és egy kisebb alkotása vehető szemügyre. A helyiség ékessége a nyolc darab, egyenként négy tonna súlyú gránitoszlop, amelyből összesen 12 darab található a világon. A teret két oldalról szegélyező díszes üvegablakok Róth Miksa műhelyének remekei.

             Utunk innen a Ház mértani és Magyarország szimbolikus középpontjába, a kupolacsarnokba vezetett, ahol 2000. január 1. óta a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a nap 24 órájában, honvéd koronaőrök őrzik. A közel 27 méter magas kupolacsarnok legalsó szintjét körfolyosó díszíti. Ehhez kapcsolódik a tizenhat ágú pompás csillagboltozat, amelynek ágai közé karcsú, színes üvegablakokat építettek. A pillérkötegek tövében aranytalapzaton, aranybaldachin alatt magyar uralkodók szobrai állnak apródjaik társaságában.

             A kupolacsarnokot elhagyva a helyiséghez csatlakozó főrendiházi társalgóba érkeztünk. A foglalkozásokat, szakmákat és tudományokat bemutató szobrok egy különleges anyagból, a maga korában újításnak számító pirogránitból készültek a pécsi Zsolnay-gyárban. A főrendiház 32 szobrai – például a szántás, vetés, aratás, az erdészet, a halászat, a vadászat – régi mesterségeket, a mezőgazdasághoz és faluhoz kötődő szakmákat mutatják be. A teremben megcsodálható Európa legnagyobb kézi csomózású szőnyege is, amely türkiz színben pompázott a lábunk alatt.

             A kupolacsarnokot a főrendiházi ülésteremmel a társalgó köti össze, amely kezdetektől a főrendiházi, illetve a felsőházi tagok eszmecseréi, értekezletei, bizalmas megbeszélései helyszínéül szolgált – elsősorban ülésnapokon. Emellett a kupolacsarnokban tartott rendezvények (koronaőr-választás, gyászszertartás, díjátadás, gyerekkarácsony) ideje alatt fogadásokra használták. 2010-től ezt a termet használhatják a sajtó forgatócsoportjai a képviselőkkel és a kormány tagjaival való interjúk készítéséhez.

           A séta ezt követően a főrendiházi ülésterembe vezetett. Szemet gyönyörködtető a gazdag aranyozás, a szlavóniai tölgyből készült kazettás mennyezet és a hét sorban, patkó alakban elhelyezett barna, zöld és piros színű asztalok és padok együtteséből álló 453 ülés. A kitűnő akusztikával rendelkező terem oldalfalain körben két szinten karzatok húzódnak. A patkó talpfala mentén tölgyfából készült hatalmas elnöki és szónoki emelvény magasodik. A mögöttük lévő főfalon Magyarország uralkodócsaládjainak festett címerei, az emelvény két oldalán pedig a nemesség történelmi szerepét kiemelő falfestmények láthatók. A képviselőházi üléstermet eredeti rendeltetése szerint használják, vagyis jelenleg is ott ülésezik az Országgyűlés.

           A látogatás végén az Országház történetét bemutató kiállítás várt ránk. A tárlat kuriózuma az épület kupoláján egykor díszelgő vörös csillag, a villámhárítóként is szolgáló rézvitéz szobrok egyike, a Ház 1:100 arányú makettje és a közel 50, központilag vezérelt órák szerkezetének bemutatása. A látogatói élményt korszerű eszközök tették teljessé. Tíz képernyőn, tematikusan tekinthetünk be a kulisszák mögé: megnézhettük a séta során nem látott tereket, a műszaki megoldásokat és a törvényhozási palota virtuálisan megjelenített felépülését is.

           A legvégén, minden gyermek kapott egy kis ajándékcsomagot is, amit emlékül hazavihetett.

           A parlamenti látogatás után, a szomszédságban található Olimpia Park-i játszótérre mentünk, ahol elfogyasztották a várva-várt ételcsomagot. Nagy meglepetésünkre Kató Natália édesapja „éppen arra jáva” és hozott minden kisgyereknek egy Túró-Rudit, a felnőtteknek pedig finom kekszet hozott. Nagyon szépen köszönjük a felajánlást. Visszafele az oviba kipróbáltuk a villamossal való közlekedést is a metró és buszos közlekedés mellett, ami nagy élmény volt a gyerekek számára.

1 2 ... 4 ►